A domain nevek és védjegyek kapcsolata

A domain nevek és védjegyek hasonló vonásai illetve eltérései

A domainjogi és a védjegyen alapuló jogviszony számos hasonlóságot mutat, ezt a következő táblázat illusztrálja:

 

Védjegy

Domain név

Funkció

azonosítás, megkülönböztetés, kapcsolatteremtés

azonosítás, megkülönböztetés, kapcsolatteremtés

Nyilvántartásba vétel

van

van

Nyilvántartás jellege

nyilvános, közhiteles nyilvántartás

magánszervezetek végzik

Megkülönböztető képesség

alapvető feltétel

elég, ha csak egy karakterrel különbözik

Forma

minden grafikailag ábrázolható megjelölés

csak betűk és számok

Rendszer jellege

globális

territoriális

Védelem terjedelme

bejelentéskor meghatározott áruosztály

nincs korlát

Sorrend

first come, first served

hasonló, elsőbbség alapján történik

Szabályozás szintje

törvényi szabályozás

civil szabályozás

Milyen tevékenységhez?

csak gazdasági tevékenységhez kapcsolódhat

minden tevékenységhez kapcsolódhat


A domainjogi és a védjegyen alapuló jogviszony számos hasonlóságot mutat, ezt a következő táblázat illusztrálja:
A védjegyoltalom kizárólagos jogot biztosít a jogosultnak a védjegy használatára, aminek egyik alapvető feltétele a megjelölés lajstromozása. A védelmi idő – amely a bejelentéstől számítandó – a magyar, és a legtöbb jogrendszer szabályozása szerint 10 év, de ez korlátlan alkalommal megújítható. A védjegyeket a domain nevekkel összehasonlítva megállapítható, hogy mindkettő alapvető funkciója az azonosítás, a megkülönböztetés, kapcsolat megteremtése a termék vagy a szolgáltatás és az azt kínáló előállító, forgalmazó vagy szolgáltató között. Mind a domainnév, mind a védjegy individualizál, és mindkettő bizonyos mértékig egyedi (adott áruosztályok vagy felső szintű domainek vonatkozásában). A védjegyeket és a domainneveket is nyilvántartásba veszik (lajstromozzák, illetve regisztrálják).

A hasonlóságok mellett számos eltérés is létezik a két intézmény között. Így pl. míg a védjegyekről jogszabály által elismert, hivatalos, közhiteles nyilvántartás készül, addig a domainnevek regisztrálását magánszervezetek, a regisztrátorok végzik. További különbségnek tekinthető, hogy a megkülönböztető képesség a védjegy lajstromozhatóságának egyik alapvető feltétele, ezzel szemben a domainnév elfogadásához elegendő, ha csupán egy karakterrel különbözik egy már létező névtől. Védjegy lehet továbbá minden grafikailag ábrázolható megjelölés, míg domain csak betűkből, illetve számokból álló karaktersorozat lehet, pl. ábrás megjelölés nem. Különbség, hogy a védjegyeknek törvényi szintű a szabályozása, a domain nevek esetében ilyen törvény nincs. A védjegyet gazdasági tevékenység körében kell használni, domain nevek esetében azonban ilyen megkötés nincs. A legjelentősebb eltérés, amely a visszaélések egyik legfőbb indoka, hogy míg a domain nevek rendszere egy globális rendszer, az internet elemei (vagyis ugyanabból a domain névből a világon csak egyetlen működhet), addig a védjegyoltalom alapjában véve territoriális szintű jogrendszerekhez kapcsolható. Ebből következik, hogy a védjegyjogosult a védelmet alapvetően csak abban az országban ill. országokban élvezi, ahol azt lajstromoztatta. Így akár az is előfordulhat, hogy két különböző országban ugyanazt a megnevezést eltérő személyek jegyeztetik be védjegyükként. További konfliktusra okot adó körülmény lehet, hogy a védjegyoltalom csak a bejelentéskor meghatározott áruosztályokra terjed ki, míg ilyen korlát a domainnevek esetében értelemszerűen nem állhat fenn. A domainnevek regisztrálása során uralkodó szabály általában az elsőbbségi – az ún. „first come first served” – elv, tehát egy adott domainnevet annak az igénylőnek a javára regisztrálnak, aki a legelsőként nyújtotta be erre vonatkozó kérelmét. A védjegyek esetében is mutatis mutandis érvényesül ilyen szabály, tehát korábbi védjeggyel azonos megjelölés nem jegyeztethető be.

védjegy s domain nevek kapcsolata